"Elhisszük végre, hogy az elsõ négy évfolyam tanítói gyakorlata nem csak a gyerekek többségének további iskolai pályafutását, tanulmányi eredményét határozza meg alapvetõen? Vagy továbbra is csupán akkor kapjuk fel a fejünket, amikor már vér folyik, tanárveréssel, egyre veszélyesebb helynek minõsülõ szakiskolákkal teli a sajtó, s a „pedagógiai” diskurzus sem szól másról, mint az iskolarendõrségrõl, a bekamerázott osztályteremrõl, a büntethetõség korhatárának további csökkentésérõl, a beilleszkedésre képtelennek nyilvánított cigány gyerekek hibáztatásáról, a szegregációról és az Arizona szobáról...? ”
(Fejér Zsolt: Azt hiszem — Konfliktusok 3.)