"Nem spórolható meg a munka. Mindenkinek magának kell kitapasztalnia a gyerekeket figyelve, velük együtt játszva, melyek a leginkább lebilincselő játékok. Nincs varázsrecept. Más-más közösségekben más-más játékok válnak be igazán. Emellett előfordul, hogy egy játék remekül működött második osztályban, de egy más csoportnál csak harmadikban vehető elő, vagy ellenkezőleg, már első osztályban órákat játszanak vele.”
(Móricz Márk: Kaleidoszkóp - A játék szerepe a közösségi növekedésben, Tanító 2019. február)


ÚTMUTATÓ A SZÖVEGÉRTÉS MÉRŐLAPOK ALKALMAZÁSÁHOZ

Szövegértés 3–6. évf.
Készítette: Felvégi Emese

Készült a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaalapú programcsomag részeként, 2008. Educatio Kht.

Szakmai vezető: Fejér Zsolt, Korányi Margit
Szakmai Bizottság: Kereszty Zsuzsa, dr. Szilágyi Imréné

A feladatsorok elkészítésekor figyelembe vett szempontok
Célunk egy olyan eszköztár/feladatbank kidolgozása, mely különböző típusú, hosszúságú és nehézségű szövegeket tartalmaz, melyek segítségével kellőképpen árnyalt képet kaphatunk egy-egy diák szövegértési képességeiről, hiányosságairól.
A feladatbank alapvetően három csoportba sorolható szövegeket tartalmaz, ezek az elbeszélő, a magyarázó és a dokumentum jellegű szövegek. A hagyományos meséktől kezdve a tudományos ismeretterjesztő szövegeken át a lista vagy táblázat jellegű szövegekig mindenféle olvasmánnyal dolgozhat a tanuló. A szövegek válogatásakor igyekeztünk képi és tartalmi elemekben gazdag, a korosztály számára érdekes tematikus csoportokat kialakítani.
A szövegek terjedelme többnyire rövid (fél-egy oldalasak), a kapcsolódó feladatok mennyisége az adott évfolyam diákjai képességének megfelelő. A feladatok változó nehézségűek, egy-egy feladatsor megoldásakor a tanuló a könnyebbtől a nehéz felé halad. A feladatsorok, illetve az egyes feladatok jellemzőit a feladatlapok borítóján
és az értékelési útmutatókban jelöltük.
A szövegek olvasásakor a tanuló által végrehajtandó szövegértési műveleteket a hazai és nemzetközi mérési-értékelési tapasztalatok alapján a következőképpen csoportosítottuk:
1. Explicit és implicit információ visszakeresése:
Ki, mit, mikor jellegű kérdések – szereplők, helyszínek, számadatok azonosítása stb.
2. Tartalmi és szerkesztésbeli kapcsolóelemek, összefüggések felismerése:
Szöveghelyek, tartalmi elemek kapcsolódási módjának, kapcsolóelemeinek, viszonyának, utalásrendszerének azonosítása, ok-okozati rendszer felismerése stb.
3. A szöveg mondanivalójának, stiláris és tartalmi elemeinek értelmezése:
A cím, alcím, cím és szöveg viszonyának, szövegrész, szövegegész, mondanivaló értelmezése, kulcsszavak, stiláris elemek stb. felismerése, értelmezése, ezek minősítése, reflektálás egy-egy elemre, jelenségre.

A válaszok szöveges értékelése tartalmazza a művelet sikeres vagy sikertelen végrehajtásának feltételeit, az esetleges hibák jellegét, jellemzi a konkrét műveletet, a feladatmegoldást nehezítő tényezőket, magyarázatot ad a tipikus rossz válaszok kiválasztására stb.


A tanuló számára megfelelő szöveg és feladatsor kiválasztása
A feladatsorok felhasználásakor ajánlott az adott diák képességeinek és érdeklődésének megfelelő szöveget kiosztanunk, egy számára érdekes szöveg jobban motiválja majd, mint egy számára érdektelen.
A feladatok a feladatszám emelkedésével párhuzamosan fokozatosan nehezednek, a pedagógus az általa megfelelőnek ítélt nehézségi szintig/feladatszámig adhatja ki feladatokat, függetlenül a tájékoztató jelleggel megadott évfolyam jelöléstől.


A feladatsorok értékelése
Mivel a feladatlapok célja a szövegértési képességek mérése, ezért javításukkor NE vegyük figyelembe a válasz megfogalmazásának minőségét, csak a válaszok tartalmi elemeit. Amennyiben képet szeretne kapni a diák szövegalkotási képességeiről, illetve visszajelzést szeretne neki adni, akkor értékeléskor javasolt a rövid vagy hosszabb szöveges válaszok ez irányú értékelése is.
Rendkívül fontos azonban a szövegértés és a szövegalkotás képességének különválasztott értékelése, ugyanis egy gyenge szövegalkotó képességgel rendelkező diák még lehet jó értő olvasó. A tanítási-tanulási folyamatok minden résztvevője számára hasznos, ha minél részletesebb és pontosabb képet kapnak az értékelni kívánt képességekről.

A szövegértési feladatok értékelésének szempontjai
• A feladatmegoldás alapját adó szöveg minősítése:
o A tartalom szempontjából: irodalmi élményszerző szöveg, ismeretterjesztő szöveg, mindennapi (egyéb) szöveg (dokumentum jellegű szövegek: menetrendek, étlapok, ártáblák stb.).
o Az olvashatóság, megfogalmazás szempontjából: egyszerű, átlagos, összetett.
• A megfelelő válasz megtalálásának jelzése:
o Helyes válasz/rossz válasz/tipikus rossz válasz.
• A tanuló által végrehajtandó gondolkodási művelet leírása:
o A megfelelő válasz megtalálásához, megadásához szükséges gondolkodási művelet ÉS a megoldást nehezítő tényezők leírása.


A javítókulcs használata
Feladatsoraink célja a tanuló szövegértési szintjének vizsgálata, ezért a helyesírási és nyelvtani hibákat ne vegyük figyelembe a feladatsorok értékelésekor. Természetesen külön-külön elbírálhatja a válaszok nyelvi minőségét, de fontos, hogy az ne keveredjék a szövegértési és szövegalkotási teljesítmény értékeléssel.
A javítókulcs tartalmazza a következőket:
• A helyes válaszokat.
• A helyes válasz megoldásához szükséges műveletet, a feladatmegoldást nehezítő tényezőket, az esetleges félrevezető elemet.
• A rossz válaszokat, ill. a típushibákat.
• Az értékelés szempontjait és a munkát megkönnyítő példaválaszokat.
• A szöveges értékelést elősegítő mintamondatokat.

A helyes válasz: 2-es, 1-es kód
A válaszokat többnyire 1-es kóddal jelöljük. Több elemből álló vagy komplex válasz esetén 2-es kódot kell használni a magasabb rendű válasz jelölésére. A helyes válaszok minősége a megértés mélységétől vagy a feladat megkívánta szöveges kifejtettség terjedelmétől függ, a feladatsort és az értékelési kulcsot tartalmazó Javítókulcs nevű dokumentum segítségével. Önnek el kell döntenie, hogy adott tanulói válasz hányas kódot érdemel. A helyes válasz kódját a feladat melletti négyzetbe kell beírni, ezt a “kódolás” végeztével át lehet vezetni a Kódlap című dokumentumba.
Rossz válasz: 0-s kód
0-s kódot kapnak a rossz, nem odaillő válaszok. 0-s kódot adunk a diáknak abban az esetben is, ha felismerjük, hogy a diák egyszerűen megismételte a feltett kérdést.
Tipikus rossz válasz: 6-os kód
6-os kódot adunk akkor, ha a diák rossz szöveghelyre hivatkozik vagy típushibát követ el. Ez a kód NEM fordul elő minden feladatnál, amennyiben szükség van rá, ott a javítókulcs tartalmazza a kódadás kritériumait.
Nincs válasz: 9-es kód
A 9-es kód megjelölése abban az esetekben ajánlott, amikor válaszkísérletnek nyoma semlátható, a tanuló üresen hagyta a válasz helyét.

Felhasznált irodalom:
• MONITOR ’95. A tanulók tudásának felmérése. Szerk. Vári Péter. Írták: Andor Csaba, Horváth Zsuzsanna, Tompa Klára, Vári Péter. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1997.
• Szintfelmérő feladatok 5–6. és 9–10. osztály számára. Írták: Felvégi Emese, Szalay Balázs, Szerk. Vári Péter. Műszaki Kiadó, 2003.
• Horváth Zsuzsanna: Anyanyelvi tudástérkép. Országos Közoktaztási Intézet Értékelési Központ, Budapest, 1998.
• Országos kompetenciamérés 2006 – Tartalmi keret, Balázsi Ildikó – Felvégi Emese – Rábainé Szabó Annamária – Szepesi Ildikó. SuliNova Kht., Budapest, 2006.